xmlns:fb='https://www.facebook.com/2008/fbml'> Kreatív Cucu: Első hét az oviban

2010. szeptember 4., szombat

Első hét az oviban

Vagyis fél hét, mert csak három napot voltunk.
Annyian mondták, hogy a szülőknek nehezebb az elengedés, a gyerekek könnyebben veszik ezeket az akadályokat.
Csak akkor az ember nem is tudja elképzelni, nem is hiszi el, hogy ez tényleg így van. Én sem hittem el.
Pénteken már sírt reggel Anna, talán eddig tartott a varázs és a nagylányos viselkedés. Egész nap olyan szomorú voltam. Nagyon lassan teltek a percek, alig vártam, hogy dél legyen és mehessünk érte. Addigra már nem is emlékezett a reggeli pityergésre.
Íme egy képe az első nap reggelén. Persze Eszterről is kellett csinálnom egy képet :D

8 megjegyzés:

csipkerózsika írta...

Nem tudnám megszámolni hányszor sírt gyerek bent oviba..én meg kint udvaron..de szerencsére voltak nagyon jó napjaink is..:)Gyönyörűek a lányok..:)

diusbd írta...

Ez ilyen sajnos! És mi lesz majd ha kirepülnek??? Vagy kamaszon leráznak, hogy menj már anya, mert ez nagyon ciki! :( Akkor már csak mi sirunk! :(

diusbd írta...

És nagyon jók a kockás nyakpárnák! Próbáld ki, hogy közbélést vasalsz belülre. Talán úgy nem gyűri be és nem is nyúlik annyira?!?

Monaline írta...

Tüneményesek a lányok!
Nálunk is inkább a részemről nehéz a dolog,bár annyira nem,sírni nem sírtam,csak fura,hogy nem rendetlenkedik,huncutkodik mellettem.Pedig csak fél napokra ment még.Pénteken úgy jöttünk el,hogy azt mondta olyan szomorú vagyok.Megkérdeztem miért?Mert nem alhatok a gyerekekkel.
Zabálni való!Imádja a társaságot.:)Remélem ilyen lelkes lesz akkor is,mikor rájön,hogy végleges és nem egyszeri-kétszeri alkalom.:)

csipkerózsika írta...

Nagyok nálam még utolsó évben is sírtak néha..cafatokba voltak idegeim..:)gdg Nálam még az volt nagy fordulat mikor lányom nagylány lett..hát nehéz szavakba önteni annyi kusza érzést..öröm,ijedtség,izgalom..engem jobban megviselt dolog mint őt..:))gd

Cucu írta...

Csipkerózsika: Szeretném, ha nálunk minden nap jó lenne....bár tudom, hogy ezt nem lehet. De mikor már játszik a többiekkel, teljesen el is felejti, hogy valami baj volt.
Dia: Köszi a tippet, legközelebb kipróbálom. Lehet, hogy úgy könnyebb lesz varrni.
Monaline: Nálunk is fél napok voltak, de annyira tud hiányozni. Igaz, hogy Eszter még itthon van, és vele foglalkozni kell ugyanúgy. Emellett pedig könnyebben tudok varrni,jobban be tudom osztani az időmet is. Mégis, ha a hétfőre gondolok, már összeszorul a gyomrom. Bennem van az az érzés, hogy holnap újra menni kell...remélem Anna ezt nem érzi.

frihanna írta...

Amikor a biztonságos és egyforma gyes után oviba megy a gyerek, akkor új értelmet kap a hétfő...
A néha unalmasnak tűnő és "csak mehetnék már valahova" típusú otthonlét pedig visszagondolva mégiscsak jó volt...
Az ember mikor mindig menni kell, bármi van, akkor elgondolkodik azon, hogy miért is vágytam én másra gyes alatt??? :D

Az elengedés tényleg nagyon nehéz...
De szerintem szeretni fogja Anna nagyon az ovit! Anyaként nagyon jó érzés látni, ahogyan a közösség formálja a kis személyiségét a gyermeknek.

Cucu írta...

Remélem, hogy tényleg szeretni fogja...igazából összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy holnap újra mennie kell.